Geschichte

Fürged 1871 táján Fels?nyékt?l különválva önálló községgé alakult, err?l azonban hivatalos adatok nem lelhet?k fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a k?kori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük Fürged el?djének mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott.

1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságból tev?dik össze. (Aladárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci sz?l?hegy, Horhipuszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major)

A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 f? volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követ?en a létszám állandóan csökkent, 1980-ra a száz évvel korábbi számra apadt.

Fürged jeles szülötte Méliusz Juhász Péter (kb. 1515-1572), a Tiszántúl els? fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezet?, igazi reformátor volt. Méliusz Horhiban született, a település kés?bb pusztává lett, majd Fürged egyik ?spusztája.

Fürged másik híres szülötte Vas Gereben (1823-1868). A kit?n? regényíró megkapóan írja le a korra jelemz? cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.

Nagy hagyományú civil szervezetek nem voltak Fürgeden, a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes T?zoltó Testület az 1920-1930- as években tevékenykedett. Ez utóbbi ma is m?ködik, és megalakult a B?nmegel?zési és Vagyonvédelmi Egyesület is.

Leave a Reply