Fürged község története

Fürged 1871 táján Felsőnyéktől különválva önálló községgé alakult, erről azonban hivatalos adatok nem lelhetők fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a kőkori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük Fürged elődjének mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott.

1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságból tevődik össze. (Aladárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhipuszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major)

A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 fő volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követően a létszám állandóan csökkent, 1980-ra a száz évvel korábbi számra apadt.

Fürged jeles szülötte Méliusz Juhász Péter (kb. 1515-1572), a Tiszántúl első fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezető, igazi reformátor volt. Méliusz Horhiban született, a település később pusztává lett, majd Fürged egyik őspusztája.

Fürged másik híres szülötte Vas Gereben (1823-1868). A kitűnő regényíró megkapóan írja le a korra jelemző cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.

Nagy hagyományú civil szervezetek nem voltak Fürgeden, a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület az 1920-1930- as években tevékenykedett. Ez utóbbi ma is működik, és megalakult a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület is.